A bikákat megölik, ugye? (18+)

18.07.2018

Noha a pamplónai San Fermín fiesta 425 különféle vallási, kulturális és hagyományőrző eseménnyel várja az érdeklődőket, a világ jórészt a programok csupán azon 6%-ára figyel, amikben a bika a főszereplő.

De az éremnek két oldala van. Nem lehet, és nem is szabad szemet hunyni a szenvedő állatok talán értelmetlen küzdelme és haláltusája felett, ami többnyire az állatok halálával végződik.

Míg a bikák elől futó emberek hősnek érzik magukat, addig azok megzavarodva menekülnek végzetük felé. Míg országszerte ezrek, kényelmes fotelekben ülve nézik a tévéközvetítés otthonukban, addig a bikák mögött egy ismeretlen aréna ajtaja záródik be. Míg az emberek szórakoznak, addig a bikák kínlódva vívják végig életük utolsó perceit. Míg a szünetekben, a nézők jóízűen falatozzák az otthonról hozott szendvicseiket, addig a soron következő bika egy korty vizet sem kap. Kenyeret és cirkuszt a népnek!?

Kultúra vagy állatkínzás? Ha kultúra, szabad-e pálcát törnünk felette? A fiesta támogatói takarózhatnak-e azzal, hogy szerintük a bikaviadal egy művészet, az ország szimbóluma és a spanyol hagyomány része? És ha állatkínzás, hol van az a határ, hogy beszüntessék? "A kínzás nem kultúra" - olvasható megannyi transzparensen a bikaviadalok elleni tüntetéseken. De mért nem tudják elérni céljaikat az állatvédők? Kinek milyen joga van az élethez, és kiket vagy miket védenek a jogszabályok?