top of page

25 kötelező látnivaló Madridban

Frissítve: jan. 7.

Madrid, a világ egyik legélhetőbb városa. A főváros rendezettsége és tisztasága, gyönyörű építészete, a művészetek kézzelfoghatósága, gazdag gasztronómiája, és a rengeteg zöld terület, mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy bárki szívesen felfedezze a madridi látnivalókat. Madrid általában nem az első számú úti cél Spanyolországban, ezért is tudja igazán meglepni az idelátogatókat! Mondják, hogy nincs még egy olyan város, ahol annyira lazán és könnyedén vennék az életet, mint ahogy Madridban! S valóban, rendkívüli hangulata, pezsgő élete, és a helyiek nyitottsága egyszerűen mindenkit lenyűgöz, és meggyőz.

Aki tényleg szeretné megismerni Spanyolország igazi arcát, az egy madridi városlátogatással az egyik legjobb helyet választja erre a célra!

Legfontosabb madridi látnivalók

1. Palacio Real de Madrid / Madridi Királyi Palota

Kevesen tudják, hogy Európa legnagyobb királyi palotáját épp Madridban láthatjuk. A spanyol főváros elsősorban nem ezzel vonzza az idelátogatókat, pedig a palota bődületes méretei szinte megszédítik az embert. Ha lehetőségünk lenne bejárni az egészet, akkor 2800 helységet, 870 ablakot, 240 balkont és 110 bejáratot számolhatnánk meg. 100 nagyterme mind más stílusban van berendezve, és rendkívül gazdagon díszítettek. Értékes bútorok, kristálycsillárok, faliszőnyegek, porcelánok és festmények emelik a világ legszebb palotái közé.

A palota melletti kilátó teraszán, vagy a Sabatini kertek kapujában állva értjük meg igazán, hogy miért is volt stratégiailag fontos ez a hely a 9. században. Az arabok e sziklaszirtre épített erődjükből messze el tudtak látni, így időben észre tudták venni a közeledő ellenséget. Az arab erőd alapjaira épült később a Habsburg Alcázar, ami 1734 karácsonyán egy rejtélyes tűzvészben leégett. Talán nem véletlen, hogy ez egybeesett az új királyi dinasztia érkezésével. V. Fülöp (a korabeli Európa leghatalmasabb uralkodójának, XIV. Lajos francia király unokája) miután győztesen jött ki a spanyol örökösödési háborúból, első Bourbon-ként ül Spanyolország trónjára, és gyerekkorát megidéző, azaz a versaillesi palotához hasonlót, de még annál is különbet szeretett volna magának Madridban.

Hivatalosan, a palota továbbra is a spanyol király rezidenciájának számít, de a királyi család ma már egy sokkal kisebb léptékű, Madrid külterületén található Palacio de la Zarzuélában él. Azonban a Palacio Real továbbra is helyet ad államfői fogadásoknak, diplomáciai és protokolláris eseményeknek. Természetesen ilyenkor az amúgy már csak múzeumként működő Királyi Palota zárva van. A Palacio Real főbejárata, ahol a palotanéző utunkat kezdjük, a gyönyörű kovácsoltvas kapu mögötti Armería téren van. Itt minden hónap első szerdáján tartanak díszes őrségváltást. Ha itt járunk, ne felejtsük el az oldalsó árkádok alatt lévő Királyi Fegyvertárat is megnézni, hisz a bécsi után, itt van Európa második leggazdagabb fegyvergyűjteménye.

2. Almudenai Miasszonyunk Katedrális / Catedral de la Almudena

A Királyi Palota udvarából egyenesen ráláthatunk, a szemben álló Katedrálisra. Nevét onnan kapta, hogy a legenda szerint a Szűz képe megjelent az arab erőd oldalán, ami a keresztény visszahódítóknak Isten üzente volt. Az "almudena" szó arabul erődöt jelent. De nemcsak ez, hanem számos további legenda is él az almudenai Szűzről, akit további misztikus összefüggések kötnek össze Madrid másik védőszentjével, Szent Izidorral. (A mostani bejegyzés erre nem ad keretet, de az egyébként még turista szemmel is érdekes történetek ismerete, nagyban hozzájárul a spanyol főváros történelmének és máig élő hagyományainak megértéséhez.)

A Katedrális alapkövét 1883-ban XII. Alfonz király tette le, tisztelegve első felesége emléke előtt, aki mindössze fél évvel házasságuk után tuberkulózisban meghalt. Az eredeti terveket többször módosították, az építkezés különböző okok miatt sok esetben, éveken állt szünetelt. Végül a Katedrális épülete 1992. novemberében készült el, amikor a 75 méter magas neobarokk kupola tetejére felkerült a kereszt. Kupolájába fel lehet menni, ahonnan 360°-os kilátás nyílik Madridra. Az Almudenai Szűz oltára a kereszthajó végén található, ahol pár lépcső megmászása után akár mi is tiszteletünket tehetjük a Madonna-szobra előtt. A katedrálist végül 1993-ban szentelte fel II. János Pál pápa, akinek szobrát a bejárat mellett láthatjuk.

3. Templo de Debod / Debod egyiptomi templom

Ki gondolná, hogy Madrid legősibb épülete egy ókori egyiptomi templom? Ez, az egyetlen ilyen műemlék Európában, ami a város Nyugati Parkjában (Parque de Oeste) kapott helyet, miután a kb. 2200 éves templomot kövekre bontva átszállították, majd itt újra felépítették azt. Az i.e. 4. századi egyiptomi templom egykor a Nubia völgyében állt, mindaddig, amíg az asszuáni gát építése miatt a területet a Nílus vize veszélyeztette. Spanyolország mérnököket küldött a helyszínre, és részt vettek az UNESCO archeológiai mentőakciójában. Abu Simbel szentélyét az akció keretében 1961-ben a közeli Elefánt-szigetre menekítették át. Majd 1968-ban az egyiptomi Nasszer kormány köszönetképp Franco tábornoknak ajándékozta a műemléket. A kövek két év múlva érkeztek meg Madridba, és egy gondos restauráció után, csakúgy, mint eredetileg Egyiptomban, a Nap járását követve, kelet-nyugati irányba állították fel. Ezért bármikor járunk itt, mindig szép képeket készíthetünk. A templom, látogatása ingyenes, a több részre tagolt helységeiben eredeti hieroglifákat csodálhatunk meg.

4. Plaza de España / Spanyolország tér

Az egy éve teljesen felújított és átépített Plaza de España, tökéletesen hozza a modern városképet, (annak ellenére, hogy a La Manchából származó matuzsálemi olívafáktól sajnálatos módon megszabadultak) de szerencsére így is sikerült megőriznie régi hangulatát. Ez nagyban köszönhető a tér központjában található Cervantes emlékműnek, ami az író halálának 300. évfordulójára készült, és a főváros legszebb szoboregyüttese. Nemcsak a spanyol, hanem a világirodalom legnagyobb alakja volt ő, legfőbb műve a Biblia után a második legolvasottabb irodalmi mesteralkotás, ami még olyan ritka nyelvekre is lefordították, mint a quechua, guaraní, vagy eszperantó. Nem mellesleg, az "Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha" az első újkori regény, fő alakja, az örök illúziók és a reménytelen küzdelmek allegóriája lett.

A masszív kőobeliszk talpazatán gondolataiba feledkezve ül az író, jobb kezében élete művét fogja, míg a lepantói csatában megsérült bal karját leple alá rejti. Az író élete igazi, hollywoodi filmekbe illő fordulatokkal van tele, amiről órákat lehet mesélni, főleg, hogy Madrid felfedezése közben számos helyen idézhetjük fel élete egyes kalandjait, és Madridban bekövetkezett halálát (1616). Az emlékmű fehéres tömegéből, szinte előugranak a "feketén világító" főhősei: a búsképű lovag Don Quijote de la Mancha, hűséges fegyverhordozója Sancho Panza, és a paraszt szamarának Rocinante bronz szobra. Bizton állíthatom, hogy egy spanyol király szobra sincs annyiszor fényképezve Madridban, mint az emlékmű ezen alakjai.

Gyere, tarts Velem személyesen is, és fedezzük fel együtt Madridot!


5. Monasterio de las Descalzas Reales / Mezítlábasok Királyi Kolostora

A 16. századi kolostor hiába álldogál Madrid központjában, és hiába sétálunk el számtalanszor mellette, de még azt se mondhatjuk, hogy bejárata egy szűk utcában bújik meg, de valahogy mégis az egyik legkevésbé látogatott madridi látnivaló. Pedig óriási kincse ez a spanyol fővárosnak, és ha kívülről nem is, de belülről biztos, hogy Madrid egyik leglenyűgözőbb, és legérdekesebb művészeti gyűjteményét találjuk. Az eredetileg reneszánsz palota egy kincstárnok tulajdona volt. Majd még mielőtt Madrid fővárosi rangot kapott II. Fülöptől, testvére, Habsburg Johanna kolostorrá alakította át. A hely nem véletlen, hisz Johanna itt született, és miután 19 évesen özvegy marad, úgy döntött, hogy az itt alapított kolostorban éli le életét.

A kolostor nevéből arra következtethetünk, hogy az itt élő apácák talán szegények voltak, de a valóságban a rendet olyan nemesi származású hölgyekkel alapították, akik valami oknál fogva inkább apácának álltak. Családjaik természetesen komoly adományokkal támogatták a kolostort, és mivel maga Johanna is nagy rajongója volt a művészeteknek (kiváltképp támogatta a reneszánsz mozgalmakat) a kolostor műgyűjteménye szép lassan óriásira duzzadt.

6. Plaza de la Villa / Városi tér

A főváros egyedülálló része, hisz ez volt a középkori Madrid központja. Azóta a város óriási változásokon ment keresztül, de innen indulva még felfedezhetjük azt a három kis utcát, amik megőrizték a város eredeti elrendezését. A tér központjában Álvaro de Bazán (19. sz.), az egyik legkiemelkedőbb spanyol tengerész szobra áll, aki hírnevét a lepantói csatában alapozta meg. A tér különleges hangulatát az adja, hogy egyszerre három nagy történelmi-művészeti értékű, ugyanakkor három különböző évszázadban épült épületet láthatunk. A legrégebbi, a gótikus-mudéjar stílusban épült Casa y Torre de los Lujanes (15. sz.), amely a tér keleti oldalán található. Déli irányban a teret a Casa de Cisneros (16. sz) eredeti platereszk homlokzatát megőrző palota zárja. De a legszebb épület, az a Casa de la Villa (17. sz.), ami Juan Gómez de Mora spanyol építész tervei alapján készült, és egykor a madridi városi tanács székhelyének adott otthont.

7. Mercado de San Miguel / Szent Mihály piac

Madrid turisztikai központjában található emblematikus épület, amit tényleg kötelező látnivaló Madridban. (Évi 10 millió látogató nem tévedhet!) Az 1916 májusában hagyományos élelmiszerpiacként felavatott vasszerkezetű épület, az egyetlen ilyen jellegű, ami napjainkra fennmaradt. Ez a műemléki épület, ma kulturális jelentőségű hely, hisz itt hozták létre Madrid első igazi gasztropiacát 2009 májusában. A százéves létesítmény nevét az egykor itt állott Szent Mihály templomról kapta. Ma a spanyol gasztronómia temploma, oltárán pedig a legjobb ibériai sonkától kezdve, a Galíciából naponta érkező legfrissebb tenger gyümölcsein keresztül, tradicionális mediterrán rizsételeken át, a legkülönlegesebb kasztíliai, asztúriai vagy baszkföldi sajtokat is mind megtaláljuk. Hosszú nyitvatartásának köszönhetően kiválóan alkalmas nappali és éjszakai szabadidő eltöltésére.

8. Plaza Mayor / Főtér

A Plaza Mayor Madrid kihagyhatatlan látnivalója. A város központjában található hatalmas teret (120 x 94 m) a főváros egyik legnevesebb építésze, Juan de Herrera tervei alapján alakították ki. II. Fülöp megbízásából rendeznie kellett a régi Arrabal vásárteret, amit akkor még rozoga házak vettek körül. A Plaza Mayor teljes kiépítése azonban már III. Fülöp korában történik, akinek bronzba öntött lovas szobra a tér legendás dísze. A téglalap alaprajzú, árkádokkal tagolt teret 1620-ban avatták fel, főépítésze az a Gómez de Mora volt, akinek nevével már a Casa de la Villánál megismerkedtünk. A nyitóünnepség fő attrakciója nem kisebb esemény volt, mint Madrid védőszentjének, Szent Izidor boldoggá avatása.

Későbbiekben a tér háromszor is (1631, 1672, 1790) a tűz martaléka lett, és egyértelművé vált, hogy a faszerkezetek idejüket múlták. Juan de Villanueva-nak köszönhetjük a tér mai kinézetét, akinek tervei alapján a Plaza Mayor zárt, és egységes kinézetet kapott: háromszintes házak, fekete palatetőn ülő tetőablakokkal. Ezekben az időkben az összes udvari és társadalmi eseményt ezen a téren tartották, és olyan nyilvános eseményeknek adott otthont, mint például bikaviadalok, felvonulások, fiesták, körmenetek, színházi előadások, inkvizíciós perek, sőt halálos kivégzések is. Ma, az árkádok alatt hagyományos üzletek, bárok és éttermek sokasága található. A tér kiemelkedő épülete a Casa de la Panadería (A Pékség Háza), homlokzatát különleges freskó díszíti, amelyen Madrid történetéhez kapcsolódó mitológiai alakok fedezhetők fel, mint például Cibeles istennő. Jelenleg a Madridi Turisztikai Központ székhelye.

9. Plaza de la Puerta del Sol / Nap Kapuja tér

Madrid közösségi életének központja, fontos tömegközlekedési csomópont, és itt van a 0. kilóméterkő is. Madrid, mint minden magára egy kicsit is adó középkori város, egykor városfallal védte magát. A tér mai nevét a hajdanán itt lévő városkapuról, a Nap Kapujáról kapta. A 16. században már lakóházakkal kezdték beépíteni a környéket, de az első jelentősebb épület, a Casa de Correos-t, vagyis a Főpostát 1768-ban adták át. A régi Főposta -de volt Belügyminisztérium és Rendőrség is- tornyához, pontosabban annak órájához szorosan kapcsolódik a szilveszteri tizenkét szőlő elfogyasztásának hagyománya egész Spanyolországban. (Erről bővebben itt olvashatsz)

A 19. század közepén a tér teljesen átalakult, és miután egy sor épületet leromboltak, a Puerta del Sol elnyerte jelenlegi megjelenését. A szabálytalan alakú, mindig nyüzsgő térről több sétáló utca is nyílik, amiken végig sétálva rengeteg üzletet, ajándékboltot és kávézót találunk. A téren találjuk meg a főváros ikonikus címerállatának, azaz a Maci szobrát is, amint épp egy szamócafa gyümölcséből lakmározik.

10. Museo Nacional del Prado / Prado múzeum

Minden kétséget kizárva a madridi Prado, a Világ egyik legjelentősebb múzeuma, hisz felbecsülhetetlen értékű műgyűjteménnyel rendelkezik. 8600 festményt őriz, amiből 2300 művet csodálhatunk végig, három szinten, 120 teremben elrendezve. Óriási! Ebben a művészeti galériában található a 11-18. századi spanyol festészet legteljesebb gyűjteménye, valamint számos egyetemes jelentőségű festő kiemelkedő alkotásai. A teljesség igénye nélkül: El Greco, Zurbarán, Murillo, Velázquez, Goya, El Bosco (akinek képet megszállottan gyűjtötte II. Fülöp), Tiziano, Caravaggio, Van Dyck, Rubens vagy Rembrandt. A múzeum, amely 2019-ben ünnepelte fennállásának kétszázadik évfordulóját, a főváros egyik leglátogatottabb turisztikai útvonalának, a Paseo del Arte része.

UNESCO VILÁGÖRÖKSÉG: 2021. július 25. óta a Paseo del Prado és a mellette található Buen Retiro Park az UNESCO Világörökség Kulturális Táj része.

1819. november 19-én nyitotta meg először kapuját a Prado Múzeum, María Isabel de Braganza, VII. Fernando felesége támogatásának köszönhetően. Az impozáns, neoklasszikus stílusú épületet még 1785-ben építette Juan de Villanueva, és eredetileg a Természettudományi Gyűjteménynek adott otthont. Az épületet több találat érte a Napóleon elleni függetlenségi háború (1808) során. A súlyosan megrongálódott épületet María Isabel közbenjárásával újították fel, és végül itt kapott helyet a királyi műgyűjtemény nagy része. A polgárháború idején a műalkotásokat homokzsákokkal védték az esetleges bombázástól a múzeum földszintjén. Mikor a 60-as években fellendül a spanyolországi turizmus, az épületet kibővítették és modernizálták.

11. Centro de Arte Moderno de Reina Sofia / Szófia királyné Modern Művészeti Központ

A madridi Modern Művészetek Múzeuma alig több mint három évtizede, 1990-ben nyílt meg a nagyközönség előtt, ezzel megfelelő helyet biztosítva a spanyol és nemzetközi művészet -a főváros- azon fontos gyűjteményének, amely a 19. század vége és napjaink közötti időszakot fedi le. A kortárs spanyol művészetet olyan kiváló, és nemzetközileg is elismert művészek alkotásai képviselik, mint: Dalí, Miró és Juan Gris. De természetesen Pablo Picasso Guernica című festménye a múzeum leghíresebb darabja. Sokan kifejezetten csak ezért az egy képért látogatnak el ide, annak ellenére, hogy a múzeum gyűjteménye 18.000 darabból áll! Az észak-spanyolországi Guernica bombázása 1937. április 27-én a spanyol polgárháború idején történt. A kép egyik érdekessége, hogy a bombázás után nem sokkal, 1937. május 1 és június 4 között festette Picasso, ezért is érződik képén annyira a korszak áldozatainak fájdalma. A festmény kalandos története sok hollywoodi filmnél is érdekfeszítőbb, erről itt olvashatsz bővebben.

Az épületet 1781-ben építette az olasz származású Francesco Sabatini, de ekkor még a főváros Központi Kórházának adott otthont. Számos átalakítás után, a Múzeum legutoljára 2021. november 27-től újult meg, állandó gyűjteménye új elrendezéssel várja ismét a látogatókat.

12. Museo Nacional de Thyssen-Bornemisza / Thyssen-Bornemisza múzeum

Ebben a kivételes múzeumban egy kellemes művészettörténeti sétát tehetünk, miközben a 13. századtól indulva, 1000 műalkotáson keresztül ismerkedhetünk meg nyolc évszázad festészetével. A gyűjtemény egyedi módon szemlélheti a nyugati művészet főbb festői korszakait és irányzatait, képviselteti itt magát a reneszánsz, manierizmus, barokk, rokokó, romantika, a 19. és 20. század művészete, de még a pop art is. Ezeken kívül, felfedezhetünk olyan irányzatokat, amiket a spanyol állami gyűjteményekben nem találhatunk meg, mint például: az impresszionizmus, a fauvizmus, a német expresszionizmus és a 20. század eleji kísérletező avantgárd. Szintén figyelemre méltó a 19. századi észak-amerikai festészet gyűjteménye, amely egyedülálló az európai múzeumi területen.

Dürer, Raphael, Tizian, Rubens, Rembrandt, Caravaggio, Manet, Renoir, Cézanne, Van Gogh, Gaugin, Kandinsky, Picasso, Hopper, Rothko... csak néhány név a nagy mesterek közül, akiknek kiállított festményei szinte megbabonázzák a látogatót.

A gyűjtemény a Thyssen-Bornemisza család tulajdona volt, amelynek gyöngyszemeit Heinrich báró szerezte be az 1920-as években.A kollekció eredetileg a svájci Lugano-ban volt, de 1988-ban a spanyol állam megállapodott a családdal, ami lehetővé tette, hogy a gyűjtemény közel 800 darabját Spanyolországban állítsák ki. A múzeumot a spanyol királyi pár avatta fel 1992. október 8-án.

13. Estación de Atocha / Atocha vasúti pályaudvar

Spanyolország második vasútvonalát 1851-ben avatták fel Madrid és Aranjuez közt. Ugyanekkor adták át a Prado végén lévő Déli pályaudvarnak nevezett állomást is, ami ekkor mindössze egy fából épített peron volt. Ezen kényszerült várakozni II. Izabella királynő is, aki családjával és a spanyol arisztokrácia krémjével együtt utazott a legelső úton. A járatot a nép "epervonat"-nak nevezte el, hisz ezután immár vasúton szállították minden nap frissen a híres aranjuezi epret a királynőnek. A Tren de la Fresa, ma is működő nosztalgiavonat.

Az állomást később, 1865-ben és 1892-ben is kibővítették, ekkor készült el Alberto Palacio mestermunkája, vagyis a spanyol főváros első acélból és üvegből készült épülete. A pályaudvar modern része Rafael Moneo tervei alapján készült 1984 és 1992 között, mikor az AVE, a spanyol szupervasút vonala miatt ez elengedhetetlené vált. A reformok után az Atocha pályaudvar ma két külön állomásból álló komplexum. A régi csarnokban csodálatos pálmaházat telepítettek. Ha elindulunk a Reina Sofia múzeumból, és keresztülsétálunk a Plaza de Carlos V téren, akkor egyenesen abba a csarnokba érünk, ahol régen vasúti sínek voltak, ma pedig dús trópusi növényeket, nyúlánk pálmafákat láthatunk. Sajnos a teknőcöket elköltöztették, de közel 4000 m2 kertben 260 különböző növényfaj, 7000 példányát találjuk Amerikából, Ázsiából és Ausztráliából. Ugyan ki gondolna erre, hogy egy tropikus kertet egy vasúti pályaudvaron keressen?

14. Retiro Park / Parque de Retiro

Nemcsak IV. Fülöpnek adott "jó menedéket" (spanyolul, buen retiro), hanem ma is egy idilli búvóhely Madrid központjában, ahol megpihenhetünk a lüktető város zajától és forgatagától. De a Retiro park nem csupán Madrid zöld tüdeje, hanem kulturális programokat, sportolási lehetőségeket, pihenést, és a szabadidő friss levegőn való eltöltését is biztosítja mind a helyieknek, mind az idelátogatóknak. A város legkellemesebb és legaktívabb parkja összesen 125 hektáron terül el, és ha kedvünk tartja a park 15000 fája közt megkereshetjük Madrid legöregebb fáját, amely több, mint 400 éves (Taxodium mucronatum - mexikói mocsárciprus).

Tehát, eredetileg IV. Fülöp Buen Retiro nevezetű, pihenésre szolgáló palotájához tartozó kertek voltak itt. A történelem viszontagságai miatt ezt a palotát ma már nem láthatjuk, de számos jelentős építészeti és történelmi épületet láthatunk: az Estanque Grande csónakázótó, XII. Alfonz király emlékműve, a Velázquez Kiállítási Palota, és a Kristálypalota (Palacio de Cristal), amely egyébként a Reina Sofia múzeum egyik külső kiállítóterme. A romantikus pavilont eredetileg az 1887-es Fülöp-szigeteki kiállításra hozott egzotikus növények bemutatására készült, és a vas építészet egyik legszebb példája Spanyolországban. Külön említést érdemel még a Rózsakert (La Rosaleda) ahol kora tavasszal több száz rózsafaj -4000 bokor- virágzik, pompás illata bárkit maradásra késztet. Szintén érdekes a Bukott angyal szobra (Estatua del Ángel Caído), ami a Világon az egyetlen ördögöt ábrázoló szobra. Véletlen csupán, hogy pontosan 666 méteren található ez műalkotás?

15. Jeromosok királyi kolostorának temploma / San Jeronimo El Real

A Retiro park és a Prado múzeum közé beékelődve egy igazi madridi gyöngyszemet fedezhetünk fel könnyen. Amennyire látványos, olyannyira kevésbé ismert, pedig "királyi" jelzője nem puszta véletlen, hisz egykor ez volt a spanyol királyok koronázó temploma. Már II. Fülöp trónörökös ünnepélyes eskütételére is itt került sor, és ez a szokás egészen II. Izabelláig (1833) tartott. 1925 óta a templom nemzeti emlékhely.

Eredete 1464-ig nyúlik vissza, amikor IV. Enrique megalapította a Santa María del Paso kolostort a Manzanares folyó partján, az El Pardo (nem Prado!) közelében. Mai helyére a király féltestvére, Katolikus Izabella -nem sokkal halála előtt (1504)- költöztette, és egyben elrendelte az új kolostor építését. Mivel a királyi csapatok erre vonultak Toledo felé, a kolostorhoz hozzáépítettek egy palotát is, és innentől kezdve a királyok pihenőhelyként használták a helyet. A templom már 1510-ben (Madrid még nem főváros) ünnepi Cortes székhelyének adott otthont.

A templom számos átalakuláson és reformon ment keresztül a történelem során. A Napóleon hadserege elleni szabadságharc után gyakorlatilag romokban hevert. Az eredeti gótikus templomot, a 19. században neogótikus stílusban állították helyre. A rekonstrukcióhoz a toledói San Juan de los Reyes-t vették mintául -figyeljük meg, ha ott járunk! A kolostor épülete szinte teljesen megsemmisült a polgárháború alatt, ezért az egyház engedélyével Rafael Moneo építész egy bővítés részeként beépítette a Prado Múzeumba.

16. Plaza de los Cibeles / Kübelé tér

Madrid méltán híres gyönyörű tereiről, amelyek közül talán a legemblematikusabb, a Plaza de Cibeles. Kötelező látnivaló Madridban! A tér közepét a Cibeles-kút foglalja el, ami -a Maci mellett- Madrid szimbóluma. Cibeles, vagyik Kübelé, nem más, mint a természet istennője és az emberek védelmezője.

A forgalmas teret 4 gyönyörű épület öleli körbe. Az egyik az ikonikus Cibeles-palota, aminek egy része jelenleg Madrid Polgármesteri Hivatala, másik része pedig egy kulturális térnek ad otthont. Az épületet 1919-ben avatták fel, eredetileg az ország Főposta épülete volt. A szecessziós palotát a madridiak "habostortának" becézik. De érdemes szemügyre venni, a Banco de España, vagyis Spanyolország bankjának neoklasszikus épületét is, amelynek belsejét olyan világhírű spanyol festők, mint Velázquez, Zurbarán, Murillo vagy épp Goya alkotásai díszítenek. Az Alcalá út másik oldalán, egy kicsi parkban bújik meg a Hadügyminisztérium épülete, ami egykor Alba hercegnő palotája volt (Palacio de Buenavista). Utolsóként, de nem utolsó sorban, ezen a téren találjuk a Linares palotát, amelyet a helyi szóbeszéd alapján kísértetek lakják, de igazából a Casa de América (Amerika Ház) intézménye működik falai közt, ami Spanyolország egykori gyarmataival tartja fenn a kulturális kapcsolatokat.

Hajdanán a városi fiesták végeztével, de még a churros evés előtt, a hajnalig tivornyázó férfiak ebbe a kútba ugrottak be, hogy valamennyire kijózanodjanak mielőtt hazatérnek. Ebből a szokásból ered, hogy napjainkban a Real Madrid szurkolói egy sikeres meccs után idesereglenek, és néhányan olykor a győzelmi mámorban fürdőzve szó szerint is úsznak egyet a kút vizében.

17. Avenida de la Gran Vía / Nagy sugárút

A százéves Gran Vía Madrid egyik fő artériája és legszebb sugárútja. Kiépítésére 1910 és 1931 között kerül sor, a város modernizációjának kezdetén, mikor számos épület lerombolnak azért, hogy egy széles úttal megnyissák a főváros keleti és nyugati része közti összeköttetést. Ennek mentén épültek fel Madrid első felhőkarcolói, mint például a Telefonica tizennégy emeletes toronyháza (81 méter). De számos olyan épületet láthatunk, amit szívesen lencsevégre kapnak az idelátogatók: Edificio de Capitol, Hotel Atlántico, Edificio de Madrid-Paris, Iglesia de Carmen (bordélyból lett templom), Casa Matesanz, Casino Militar, Edifico Grassy és az Edifico Metrópolis, amelynek arannyal kirakott kupoláját a győzelem szárnyas szobra díszíti.

Ha nyugodtan szeretnénk megcsodálni a szebbnél-szebb szecessziós palotasort, akkor ajánlatos a kora reggeli órákban végigsétálni rajta, mert délutánra igazi nyüzsgő, forgalmas fő úttá változik. Ilyenkor már hemzseg a tömegtől, az emberek sorra járják végig a divatüzleteket, a gyorséttermeket és kávézókat, valamint a késő estig nyitva tartó mozikat és színházakat.

2018 novemberében ért véget a Gran Vía legutóbbi nagyszabású reformja, melynek során kiszélesítették a járdákat, átszervezték a forgalmat és új zebrákat avattak fel, azzal a szándékkal, hogy nagyobb teret kapjanak a gyalogosok és kerékpárosok, illetve, hogy csökkentsék az átmenő autósforgalmat.