A spanyolok elképesztő karácsonyi lottója

A karácsonyi ünnepeket megelőző spanyol lottósorsolás, minden évben garantáltan több tízezer embert tesz boldoggá. A spanyolországi állami „szerencsejátékgyár”, a Lotería Nacional, a heti sorsolások mellett, nagyobb történelmi, illetve kulturális ünnepek alkalmával különleges húzásokat is tart. Ezek közül kétség kívül a legkedveltebb, és a legnagyobb nyereménnyel bíró a karácsonyi, azaz a Lotería de Navidad. Népszerűségét annak köszönheti, hogy ezen a nyerési esélyek sokkal magasabbak a megszokottnál, kb. minden hetedik szelvény nyer valamekkora összeget. A nyerési esély a fődíjra pedig 1 a 100.000.

Spanyol karácsonyi lottó - El Gordo - története

A legeknek viszont itt még nincs vége, hiszen a spanyol La Primitiva a világ legrégebbi hivatalos lottója. Az első sorsolást 1763. december 10-én tartották. III. Károly, aki lemondott Nápoly és Szicília trónjáról (1759) miután megörökölte a spanyol királyságot, számos reformot vezetett be a felvilágosult abszolutizmus jegyében. Az államkincstár főtitkára, Esquilache márki segítségével kontroll alá vette az egyházi szervezeteket, és átszervezte a fényét vesztett spanyol hadrendet. Ezeknek, illetve a számos reformnak köszönhetően az udvar tartalékjai elpárologtak, az államadósság az egekbe szökött, annak ellenére, hogy III. Károly uralkodása idején óriási fejlődésen ment keresztül az ország. Ezt tetőzte a Hétéves Háborúba való beavatkozás, ami újabb pénzügyi terhet jelentett, így elkerülhetetlenné és sürgetővé vált, hogy a kincstár rendkívüli adóbevételhez jusson. A nép figyelmét a „közteherről” azzal terelik el, hogy erre egy jól bevált európai receptet használnak, és a szerencsejátékhoz nyúlnak. A márki, a nápolyi mintát alapul véve alakítja ki a spanyol szabályokat, és alapítja meg a Lotería Nacional-t, azaz a nemzeti lottó állami intézményét.

Majd 50 év elteltével a spanyol lottónak is reformra van szüksége. A spanyol kincstár ismét üres, köszönhetően, hogy az ország a napóleoni háborúk egyik hadszíntere. A Függetlenségi háború (1808-1814) súlyos gazdasági és társadalmi problémákkal jár. Ezért újból szükséges egy olyan burkolt plusz bevétel, amely anélkül növeli az államkincstár vagyonát, hogy az, a lakosságnak extra adóterhet jelentene. Ekkor születik meg a napjainkban ismert karácsonyi lottó, amit Carvajal spanyol politikus és jogász kezdeményezésére indítottak útjára. A spanyolok pedig önként és dalolva fizetik be az extra pénzt. A modernizált lottó első sorsolást 1812. március 4-én Cádizban tartották.

Maga a játék, inkább a tombolához hasonlít, vagyis fix számsort tartalmazó szelvényt (décimo) vásárolhatunk. A sorsjegy óriási sikere abban is rejlik, hogy a szelvények eladásból befolyó összeg 70%-a visszakerül a nyertesekhez, míg az államnál csupán a 30%-a marad. Komolyságát tükrözi, hogy ezt az elosztási arányt csak törvényi módosítással lehetne megváltoztatni. Az évről-évre fentebb kúszó nyereményalap, ma már a 2,5 milliárd euróhoz közelít, és ezt a csillagászati összeget osztják szét a szerencsések között. A főnyeremény, amely az El Gordo, vagyis a Kövér becenévre hallgat, szintén szép summának számító 400.000 euró év végi pluszt jelent a szerencséseknek. Igen, többesszám, hiszen egy sorszámból több, szériaszámmal jelölt szelvényt is kiadnak, így egyszerre jópáran lesznek a fődíj nyertesei.

Spanyol karácsonyi lottószelvény sorsolás menete

A karácsonyi sorsolás pontos menetrend szerint zajlik. A számhúzást évek óta a madridi Királyi Színházban (Teatro Real) rendezik meg nagyközönség előtt, minden év december 22-én. A nagyteremben az ezt megelőző napon gondos felkészülés folyik, aminek a legnagyobb attrakciója egy 800, illetve egy 250 kilós rézgömb (bombo) megérkezése. A nagyobba százezer darab pici fagolyó kerül, amin a sorszámok vannak, míg a másikba a megnyerhető összegek kerülnek (1787 golyó). A közjegyzők a fagolyókat egyesével átnézik. A hivatalos számlálás nyilvános, bárki részt vehet rajta, természetesen miután előzetesen erre engedélyt kért. A munka végeztével a termet kiürítik, az ajtókat lepecsételik, és három kulccsal zárják, amiket másnapig külön-külön őriznek.

Majd december 22-e hajnalán a színház előtt churrost majszoló spanyolok hosszú sora jelzi, hogy hamarosan kezdetét veszi az év legjobban várt eseménye. Reggel 8-kor megnyitják az ajtókat, és az emberek érkezési sorrendben elfoglalhatják helyüket a teremben, hogy aztán majd 4 órán keresztül izgulják végig a sorsolást, és hogy élőben hallgassák meg a gyerekek „éneklését”. Ezt az utóbbi szokást 1913-ban vezették be, és azóta is a San Ildefonso iskola 20 szerencsés diákját éri az a megtiszteltetés, hogy kihúzhatják a nyertes számokat. A gyerekek a két gömbből felváltva sorsolnak, előbb a nyertes sorszámot, majd a hozzá tartozó nyeremény összegét, melyeket aztán énekelve hirdetnek ki. Amikor pedig nagy nyereményű golyók bukkannak elő, a gyerekek a kamerák kereszttüzében ünnepélyesen odasétálnak a sorsolási bizottsághoz, hogy azok egész közelről is megbizonyosodjanak a számokról.

A spanyol lottóhúzás, egy karácsonyi fiesta

Mindezt, magától értendően –mint minden fontosabb spanyolországi eseményt- élőben, és szakkommentátor segítségével közvetíti a tévé. Az év legnézettebb eseménye Spanyolországban, minden évben új nézettségi rekordot dönt meg, bőven maga mögött hagyva például a Real-Barca meccset is. Az emberek képernyőkre tapadva követik a sorsolást, legyen az akár otthonukban, akár a munkahelyükön, vagy egy tapas bárban, ahova a frissen érkezők legelső kérdése biztosan az, hogy kihúzták-e már a Gordót?

Mert ugye, a főnyereményt rejtő golyócska bármikor előkerülhet a gömbből. Azokon a helyeken, ahol a Gordo, vagy egy-egy nagyobb összeg gazdára talál, pár perc alatt rögtönzött örömünnep alakul ki. Az emberek az utcán ünneplik szerencséjüket, és az arra járók pedig velük vigadnak, pezsgőt bontanak, táncra perdülnek, és torkuk szakadtából énekelnek.

És pont ez a plusz varázslat benne: az emberek együtt, és egymásnak örülnek. Csakúgy spanyolosan. Egyrészt a spanyol lottó tulajdonságából fakadóan, hiszen akár több százan is hazavihetik a legnagyobb összeget. Másrészt pedig ritka, hogy valaki egymaga vásároljon szelvényt. Jellemzően együtt játszanak a családtagok, a munkahelyi kollégák, a sarki fűszeres vásárlói, egy sportklub tagjai, vagy épp egy bár törzsvendégei, akik különböző összegekkel szállnak bele egy-egy tombolaszelvény 20 eurós árába. Nem hivatalos adatok szerint, a spanyolok 76%-a játszik, és fejenként kb 65 eurót költenek évente a karácsonyi lottóra.

Hogy válassz szelvényt, ha karácsonyi lottót veszel Spanyolországban?

És, hogy mi a tökéletes számválasztás titka? Azt mindenki saját maga dönti el. Más lottókhoz hasonlóan, bízhatunk abban, hogy az évtizedek óta ugyanannak a számsornak megjátszása, előbb-utóbb szerencsét hoz. Ha pedig a misztikumban hiszünk, akkor szelvényünk számát köthetjük fontos családi dátumhoz, évfordulóhoz, de épp az aktuális év trendi számaiból is választhatunk. Vannak, akik konkrét lottózókhoz ragaszkodnak, és egyáltalán nem ritka, hogy az előző években Gordo-szelvényeket eladó helyek előtt több órás sorok vannak. Minél jobban közeledik a nagy nap, annál jobban kígyózik a sor, mint például a madridi Dona Manolita lottózója előtt, ahol akár 5-6 órát is képesek sorban állni az emberek.

10 érdekesség a spanyolok karácsonyi lottójáról

1. A golyók készítéséhez örökzöld puszpáng cserjék törzsét használják.

2. A számokat lézerrel viszik fel a golyók felületére. A festés kizárt, hisz a számok eltérő mennyiségű festékanyagot igényelnek. Így zárják ki annak a lehetőségét, hogy a golyók különböző súlyúak legyenek, ami nagyban befolyásolná a sorsolás kimenetelét.

3. A színpadot szőnyeggel terítik le, hogy a véletlen leeső golyók ne tudjanak elgurulni.

4. A leggyorsabb Gordo, vagyis főnyeremény 2004-ben érkezett. Kezdés után mindössze 13 perc kellett, hogy előbukkanjon a 4 milliót jelző golyó.

5. 1832-ben csupán 12.000 sorszám volt, napjainkban 100.000.

6. 1959-ben még csak 8 szériát adtak ki, idén 170-et.

7. A karácsonyi lottót már júliusban elkezdik árulni.

8. A Gordo sorszáma még sosem végződött ezekre: 09, 10, 13, 21, 25, 31, 34, 41, 42, 43, 51, 54, 59, 67, 78 és 82 .

9. A karácsonyi lottó történetében eddig két Gordo duplázott: 15640 sorszám 1956 és 1978-ban, valamint a 20297 sorszám 1903 és 2006-ban.

10. A nyerés érdekében szinte mindent be lehet vetni. A népszerű babonák közt találhatunk lópatkóra tűzött, vagy épp egy szentet ábrázoló szobor talpa alá dugott szelvényt. Van aki petrezselymet, és van aki kék cérnát köt rá. A sárga gyertya szerencsét hoz ha a szelvényünket mellé tesszük, viszont narancssárga lángjában kell a tavalyi szelvényeket elégetni. De beválhat a jó öreg dörzsöléses módszer is, jobb kézzel a bal vállat, vagy a lottózó fekete macskája is alkalmas lehet erre ;)

Esélyek a spanyol karácsonyi lottón:

Na de nézzük csak egy kicsit a számok mögé: A játékban való részvételhez legalább egy tombola szelvényre van szükségünk, amit décimonak, vagyis tizednek neveznek. Ez nem véletlen, hiszen 10 décimo alkot egy tombola tömböt (billete). Egy sorszámból, 2019-ben 170 tömböt adtak ki (2019-ben írtam a bejegyzést, idén, 2023-ban 185 tömböt adtak ki). Ezeket a tömböket külön szériaszámmal jelölik meg, és a tömböket alkotó 10 szelvényt ún. fracción számokkal különböztetik meg.

A szelvényeken 00000-tól 99999-ig, ötjegyű sorszámok vannak. Tehát 100.000 különböző sorszámot nyomtattak ki, idén 170 szériában (a széria mennyisége évente változhat). Ezek a szériák, vagyis tombolatömbök, további 10 darab szelvényt tartalmaznak, így egy sorszámból 1700 darabot adnak ki. Könnyen kiszámolhatjuk, hogyha eladnak minden szelvényt, akkor 2019-ben összesen (1700*100000) 170.0000.000 szelvény kerül játékba. Ha egy sorszámból elfogyna mind a 1700 szelvény, akkor annak megszüntetik az árusítását, habár ez csak nagyon ritkán fordul elő.

Egy tombolatömb (billete) ára 200 €, tehát, egy szelvény (décimo) 20 €-ba kerül. A karácsonyi lottón különböző nyeremények vannak. A főnyeremény, azaz a Gordo sorszámának minden tömbje/szériája nyer 4 millió eurót. Mind a 170. Nyilván ritka, hogy egy embernél ott van az egész tömb, ezért inkább egyszerűsítve azt mondjuk, hogy a tömböt alkotó 10 szelvény (décimo) nyer egyenként 400.000 eurót, vagyis akár egyszerre 1700 szelvény is nyerhet 400.000 eurót. Ugye most már látjuk, hogy nem hiába a spanyol karácsonyi lottó népszerűsége!

De tovább megyünk, hiszen a szabályokat kialakítók nem feledkeztek el bizony azokról sem, akik a Gordo láttán pechesnek érezhetik magukat, mivel kezükben épp eggyel előtti, vagy utáni sorszámú décimo van. "Bánatukra" ők mind, 200.000 eurót vihetnek haza. És van még tovább, hisz ha a Gordo számsorának első 3, vagy az utolsó 2 száma stimmel sorsjegyünkkel, akkor 1000 euró a jutalom. Ha pedig csak a legutolsó számjegye egyezik, akkor 200 eurót nyertünk... így tulajdonképp minden tizedik szelvénytulajdonos nyer.

Nem elhanyagolható a további négy nagykategóriás nyeremény sem. A második prémium 1,25 milliót, a harmadik pedig félmillió eurót ér minden nyerő szériának. A Gordo példáján kiszámolva, ez szelvényenként 125, illetve 50 ezret hoz a konyhára. A 200.000 eurós negyedik díjból kettő, a 60.000 eurós díjból pedig nyolc darabot sorsolnak ki. Tehát, igazi nagy nyeremények várnak az emberekre a karácsonyi lottón, és a szerencsének ugye érdemes esélyt adnunk!? ;)