Córdoba

Córdoba városlátogatás - idegenvezetés

Córdoba, a X. században a nyugati civilizáció egyik legjelentősebb városa volt. Utcáin sétálva egy igazi időutazásban lehet részünk. A város javarészt megőrizte mór jellegét, a keskeny utcácskáknak, a parányi tereknek, és a szűk sikátoroknak köszönhetően. Nemcsoda tehát, hogy Córdoba történelmi városrésze 1984 óta az Unesco Világörökség része. Itt található Spanyolország egyik legfontosabb és Andalúzia második legjelesebb arab kori műemléke, a katedrálissá lett egykori mór mecset, melyet mindenki továbbra is Mezquitanak, azaz Nagymecsetnek hív. Az eredeti építése 785-ben kezdődött, s csak két évszázad múltán fejeződött be, így az évszázadok alatt továbbfejlődő mecset több stílusjegyet is magára vett. A XII. században készült Nagymecset az iszlám ibériai hatalmát szimbolizálja. Az oszlopcsarnokban egyedülálló látványt nyújt, ahogy a márványból, jáspisból és gránitból készült 850 oszlop, kétszínű-csíkos boltíveket alkot. Érdekessége, hogy az Omajjád kalifák imahelyeként oly hatalmas becsben állt az iszlám világban, hogy a város lakóinak nem kellett elzarándokolniuk Mekkába.

​

De nem szabad elfeledkezni, az Alcázar de los Reyes Cristianos, azaz a katolikus királyok XIV. századi palotaerődjéről és annak kertjéről, ahol hatalmas kerti medencék és szökőkutak közt sétálhatunk. A palotát XI. Alfonz építtette, miután Szent Ferdinánd 1236-ban véget vetett a város öt évszázados arab uralmának. Napnyugtakor pedig érdemes átsétálni a 16 nyílású római hídon, amelyet eredetileg Caesar unokaöccse, Augustus császár építtetett, a hidat ugyan a mórok átépítették, de ez nem von le semmit sem történelmi jelentőségéről. A kivilágított híd és a mögötte felfénylő régi városrész látványától gyorsan elfelejthetjük a nap "fáradalmait".

​

Már csak ezek miatt is érdemes idelátogatni, de amitől mindenki szívébe azonnal belopja magát ez az Andalúz város, az a fehér falú, gyönyörű színes virágokkal díszített, erkélyes házak belső udvarai, vagyis a córdobai patiók. Córdoba első patiói, a rómaiak korára vezethető vissza. Később, pedig a mórok fejlesztették tovább saját kultúrájuk mintájára. Az udvaron ún. riatokat (virágágyás) alakítottak ki, amelyek nem csak a patiok díszeik, hanem a dús növényzet kellemes klímát biztosított a nyári forróságban. Szintén az arab kultúrának köszönhetőek, az udvarok színes csempével való díszítése, a zsalugáterek használata, vagy épp a kavicsokból alakzatra kirakott udvari burkolat. Ezek nélkül, ma már elképzelhetetlen egy tradicionális córdobai patio. A legszebb patio cím elnyerése évről évre lázban tartja a helyieket (és a májusban idelátogatókat). A nyertesek bevallása szerint ehhez komoly anyagi és időbeli áldozatot kell hozni, és a patiokat elnézve ebben kételkedni semmiféleképp sem lehet. A történelmi emlékművekben és kulturálisan gazdag város -a remek klímájának köszönhetően is-, az év bármely időszakában kiváló úti cél lehet, de májusban egy különleges, virágos arcát mutatja meg az idelátogatóknak. A világszerte ismert, córdobai patiók ilyenkor kitárják kovácsoltvas kapuit, és az emberek egy egészen varázslatos világba léphetnek be.