Madrid, a legkirályibb helyek
AKTÍV UTAZÁS, HOSSZÚ HÉTVÉGE
A spanyol főváros, és a környék legszebb helyeinek felfedezése. Egy felejthetetlen hosszú hétvége városi sétákkal, palotákkal és látványos panorámákkal. Itt semmi sem fakultatív program, hanem minden "kötelező" látnivaló!
Birodalmamban sosem nyugszik le a Nap!
V. Károly német-római császár
1. nap - Érkezés Madridba
Repülőgéped a kora délutáni, vagy a késő esti órákban fog Madridba érkezni. Bármelyik géppel is érkezel, a repülőtéren már vár Rád a magyar nyelvű utaskísérőd. Együtt utaztok szállásodra a kényelmes és gyors helyi közlekedéssel. Amennyiben délután érkezel, érdemes erre a délutánra időzítened azokat a múzeumlátogatásokat, amelyeket Madridban terveztél. (pl. Prado, Királyi Palota, Bernabeu stadion stb...)
2. nap - Toledo - Aranjuez - városlátogatás
UNESCO: Aranjuezi kultúrális tájkép (2001) és Toledo történelmi óvárosa (1986)
Reggeli után privát kisbuszunkkal Toledo felé vesszük az irányt. Mielőtt megérkezünk, megállunk egy útmenti kilátónál, ahonnan páratlan panoráma nyílik majd a Tajo folyó által körbeölelt városra. Toledot, a hatalmas múlttal rendelkező várost nem véletlen nevezik a "3 kultúra" városának (La ciudad de las 3 culturas). A város történelmi központjában, a középkorból fennmaradt keresztény, muzulmán és zsidó kultúrák emlékeinek kavalkádját találjuk, miközben a szűk utcákon, kis tereken és kőfalak közt sétálva úgy érezzük magunkat, mintha a lovagkor kellős közepébe csöppentünk volna éppen bele. A történelmi népvándorlások, és hódítások sosem kerülték el az ország e központi részét, évtizedeken keresztül választóvonal volt Európa, és a hódító arabok közt. Majd a sikeres mór hódítások korában, épp mint egy összekötőkapocs szerepelt az európai, és az arab kultúra közt, amíg 1085-ben a reconquista során a kasztíliaiak vissza nem foglalták Toledo városát.
A toledói katedrális, a Catedral Primada de España méltán a város büszkesége, hisz Európa egyik legszebb keresztény temploma, a spanyol egyház központja, valamint érseki székhely. Helyén a VII. században egy gót templom állt. Majd az idők során 300 évig mecsetként szolgáló épületet nem találták méltónak, hogy keresztények használják, így a régi templomot teljesen lebontották, köveit pedig széthordták. 1226-ban kezdődött el a mai katedrális építése, amely kicsivel több mint 250 évig tartott, ezért is fedezhetsz fel rajta több, pl. gótikus, mudéjar vagy barokk stílusjegyeket is. A katedrális belsejét olyan neves festők képei díszítik mint El Greco, Tiziano, Van Dyck vagy épp Goya. A katedrálistól, a meredek de hangulatos utcákon keresztül felsétálunk a város legmagasabb pontját uraló Alcázar hatalmas palotaépületéhez, amely ma az ország legjelentősebb hadtörténeti múzeumának ad otthont. Mudéjar stílusért pedig felkeressük az El Tránsito templomot. Az eredetileg zsinagógának épült templom keleti fala a rásütő nap fényében fedi fel igazi szépségét. Ha pedig a művészet vonz, akkor a szabadidőben semmiféleképp ne hagyd ki a görög gyökerekkel rendelkező, Olaszországban tanult El Greco múzeumát, akit Toledónak és a spanyol világnak sikerült elcsábítania és örökre marasztalnia.
Kora délután Aranjuezbe indulunk, ahol a királyi család régi nyári rezidenciája (Palacio Real) található. A palota XVIII. századi barokk gyöngyszem, amely Versailles mintájára épült. Szobáiban többek között, hegyikristály csillárok, kínai porcelánok, pompeji díszek, olasz freskók, fafaragások, és még a granadai Alhambra palota egyik szobájának másolata vár. A kastély megtekintése után, egy sétát tehetsz a körülötte lévő 300 hektáros parkban, virágok, tavak, szökőkutak és vízesések között.
A nap vége felé, még mielőtt visszatérünk Madridba, egy rövid pihenőre megállunk a a tartomány talán legszebb falujában. Chinchón rendkívül karakteres, XVI. századi zöld teraszos főtere szinte megszédíti az embert. A teret három oldalról kétemeletes fa-lelátók veszik körül, amely évente egy-egy alkalommal bikaviadalok színhelyéül is szolgál. Érdemes itt egy kedvedre való éttermet választani, és a kemencés vagy roston sültek közül megkóstolni valamit. A helyi konyhák annyira népszerűek, hogy a spanyolok a fővárosból képesek akár egy jó sült kolbászért is ideutazni hétvégenként. Majd végül a falu másik nevezetességét rendelni, mégpedig egy erős ánizslikőrt, amely nevét Chinchónról kapta, és országszerte isszák munka előtti kedvcsináló gyanánt.
3. nap - Madrid Városlátogatás
UNESCO Világörökség: Prado múzeumot ölelő kulturális térség (2021)
Madrid, ma Európa 3. legnagyobb városa, azonban 1561-ig mindössze egy kis mezőváros volt alig 20000 lakossal, amíg II. Fülöp király egyszer csak fővárossá nem nevezte ki. Sokan úgy hiszik, hogy a választás azért esett erre a városra, mert itt van az ország közepe, és a tévhitet csak tovább erősíti a madridi főtéren (Puerta de Sol) lehelyezett kőlap egy nagy nullással, de ez a pont, az innen kiinduló spanyol utak 0. kilométerköve. II. Fülöp előtt álomként lebegő Madrid ma már valóság. A mai napot ennek a későn ébredő, de utána annál lüktetőbb város felfedezésével töltjük. Ajánlott kényelmes cipőt húzni, mert Madrid és Te abban a szerencsés helyzetben vagytok, hogy gyalogosan könnyen bejárható az a terület, amelyet az idelátogatóknak egy nap alatt ajánlott megnézniük. Sétánk során nyomon követjük a főváros fejlődését, és utunk végén tökéletesen kirajzolódik majd, hogy alakult Madrid városképe az elmúlt évszázadok alatt.
Miután Madrid megkapta az ország fővárosi rangját, hatalmas léptekkel kezdett el épülni, és ehhez emberi kezek kellettek. Az új fővárosba az ország minden pontjáról érkeztek nemesek, kereskedők és munkások, akik az elhagyott régiójuk kultúráit is hozták magukkal. A letelepedők külön barriokat (városnegyedeket) alapítottak, amelyek arculatát saját jellegzetes szokásaiknak megfelelően alakították ki, miközben egy gazdag és grandiózus várost is felhúztak. Ma is jól elkülöníthető városnegyedekben szinte különálló élet folyik, gyakorlatilag Madrid olyan mintha több különböző kisvárost raktak volna össze egy naggyá. A fővárosi pompa mellett, ugyanúgy megtalálható a kisvárosi hangulat is, amitől annyira szerethető lesz ez a pezsgő nagyváros. Nehéz lenne Madrid összes látnivalóját röviden összefoglalni, de ebben a városban garantáltan senki sem fog unatkozni. A rengeteg palota, templom, szökőkút, sétány, tér és parkok mellett érdekes múzeumok, nagyvárosi sugárutak és kicsi hangulatos utcák szippantják be itt könnyen az embert.
Madrid óvárosának igazából két központi tere van. Az egyik a Puerta de Sol (Napkapu), ami mindig tömve van emberekkel, a helyiek kedvenc találkozópontja. A tér főszerepe egy óratoronyé, ami szilveszterkor kap országos figyelmet, mivel spanyol szokás szerint ennek a harangnak éjfélt ütő 12 kongatásra kell ugyanennyi szőlőszemet megenni, hogy az új év szerencsét hozzon. A külföldieknek azonban Madrid főtere maga A Főtér, a Plaza Mayor, amelyet egy festményekkel teli árkádos épület tesz rendkívül impozánssá. Az árkádok alatti hangulatos kávézók teraszain az év minden napján telt ház van, ezért érdemesebb a tértől egy kicsit eltávolodni, hogy egy igazán autentikus tapas bárba térj be. A tértől nem messze található a Mercado de San Miguel vásárcsarnok, amit általában senki nem hagy ki. A piac nem épp az olcsóságáról híres, de a spanyol gasztronómia minden fontos része képviselteti itt magát. (Sőt, ha nagyon szemfüles vagy még Eszterházy vagy Dobos torta szeletre is bukkanhatsz!)
Szintén az óvárosban található a királyi palota, a Palacio Real, amely a Manzanares folyó szirtjére épült. A jelenlegi palota elődje 1734 karácsonyán egy rejtélyes tűzvészben leégett, majd az új palotát 26 éven át azzal az egyetlen és nem titkolt céllal építették, hogy a világot elkápráztassa. A palota épülete látogatható, ugyanis a királyi rezidencia ma már nem itt található (hanem a Zarzuela palotában), azonban a legfontosabb állami események továbbra is itt zajlanak.
A város "főutcája" a Gran Vía, gyönyörűen karbantartott hatalmas barokk épületektől rogyadozik, nehéz ezen úgy végigsétálni, hogy az ember ne folyamatosan felfelé nézzen. A sugárút a Plaza de Cibeles térre vezet, a forgalmas körgyűrű közepén lévő szimbolikus szökőkút tetején a termékenység ókori istennőjének (Kybeles) szobra kap helyet. A környéken rengeteg szép palotaépület van, ezeken keresztül érdemes megközelíteni a város tüdejét, a 150 hektáros Retiro parkot. A terület régen pihenő birtok volt, a király az itt lévő kastélyba (Buen Retiro, azaz Jó Rejtek) vonult vissza böjt vagy udvari gyász esetén. Majd az idők változtak, és a parkban pompás felvonulásokat, bikaviadalokat és vízi parádékat tartottak. A park apró erdeiben, paloták, uralkodók szobrai, emlékművek és egy csónakázó tó bújik meg, valamint itt található Madrid legvitatottabb szobra is, a Bukott Angyal (Ángel Caído), és a pontosan 666 méteren lévő szobor egyben a főváros legmagasabb pontja.
4.nap - Segovia - El Escorial
UNESCO Világörökség: Segovia óvárosa és római vízvezetéke (1985) és El Escorial kolostor és környezete (1984)
A mai napot korán kezded, hiszen két pazar, és látnivalókban bővelkedő program is vár Rád. Privát kisbuszunk első megállója, Segovia. A mai kirándulásunkat is egy kilátópont felkeresésével kezdjük, ahonnan a város mesébe illő kastélyára láthatunk rá. Segovia egy mészkősziklás hegynyúlványon terül el, a városalapítók anno a környék védelmére legalkalmasabb helyet keresték és találták meg ezen a szirten. A meglehetősen száraz vidéken épült Segovia teljes összhangban van a környező tájjal, a városkép szinte összeolvad annak formáival és színeivel. A város Amerika "felfedezése" után élte virágkorát, amikor textilimportja az egekbe szökött, posztóipara és kereskedése olyan fontos rangúvá tette a várost, mint Genova vagy Firenze. Ebből a megszerzett gazdagságból kezdték el építeni a katedrálist (1525), pénzt és időt nem sajnálva a város 200 évig egy emberként babusgatta a kivitelezés munkálatait. Megérte a sok fáradozás, mivel az országban utolsóként épült gótikus stílusú templom rendkívül arányos, harmonikusan díszes és kecses, sokan a katedrálisok királynőjének tartják. A katedrálist körülvevő városnegyed az egyik leghangulatosabb a városban, érdemes itt jobban szétnézni. Az utcákon sétálva a legendásan kiváló építészek, a moriszkók (mórok akik a keresztény hitre áttéretek) kezeinek munkáit lehet felfedezni, amit többek között jól példáz a Casa de los Picos ház homlokzatának rombusz alakú diszkövei.
A város legfontosabb építménye azonban az I. században épült római vízvezeték, ami a város központjának legszebb éke. (Ezen kívül érdekes mód semmilyen más római kori emlék nincs a városban. A vízvezeték 818 méter hosszú, az alsó boltívek magassága 28,5 méter. A kötőanyag nélküli(!) vezeték annyira tökéletes mérnöki munka, hogy egészen a XIX. század végéig használták. Segovia városképének másik meghatározója a középkor lovagvilágának romantikus mesekastélya az Alcázar, egy uralkodói várkastély volt. A palota építésének már a XII. században nekiláttak, de valójában csak az 1400-as évek első felében készült el vele. Egy 1862-es tűzvész során a kastély teljesen leégett, két remek restaurátor munkáját dicséri, hogy ma a palota szinte teljesen az eredeti formájában láthatjuk.
Kora délután visszapattanunk kisbuszunkra és továbbutazunk San Lorenzo de El Escorial város felé. Természetesen most sem maradhat el, az a kilátópont, ahonnan nagyszerű panoráma fogad a lentebb fekvő településre, és csak nagy akarattal észre nem vehető II. Fülöp spanyol király parancsára épült hatalmas kolostorpalota gránittömbjeire, amivel a király egy győztes csata emlékének adózott. A kilátó, ahol egy nagy természetes "szikla trón" van, a II. Fülöp széke (Silla de Felipe II) nevet viseli, mivel úgy tartják, hogy a király innen nézte és felügyelte a 20 éven keresztül folyó építési munkálatokat. Az El Escorial palota, a világ legnagyobb egységes stílusú és szerkezetű építménye. Hűvös eleganciájú és rideg kövekből álló kolostorpalota belül egy igazi labirintus, termei pedig rendkívül díszesek. Ízelítőül pár elképesztő szám az El Escorialról: 86 lépcsőház, 1860 helyiség, 1940 ajtó, 1111 ablak, 300 szerzetescella, 16000 olajfestmény, 40000 könyv és 70 mázsa súlyú kulcscsomó. Őrületes méretekkel rendelkező palotában vajon Te megtalálod az utolsóként berakott gránitkövet? ;) ... ha ez sikerült, akkor visszaszállhatsz a kisbuszunkra, amely visszaröpít Madridba.
Amennyiben az időnk engedi, még egy rövid kitérőt teszünk, hogy megtekintsünk egy gigantikus emlékművet, amitől manapság a spanyol sajtó zajos. Santa Cruz del Valle de los Caídos, azaz az Elesettek Völgyének Szent Keresztje a véres spanyol polgárháború (1936-39) egy millió halottjának állít emléket. Az emlékművet még Franco tábornok emeltette, de máig sok spanyol számára azonban a borzalmas diktatúra éveinek emlékét jelenti. Csak a talpazaton álló 18 méteres szobrokat sem lehet épp kicsinek mondani, de ehhez még képzeld hozzá a gigászi 150 méteres és 181000 tonnás keresztet. Spanyolokról lévén szó természetesen nem lehet ez ennyire "snassz" és persze egy autentikus spanyol emlékmű elképzelhetetlen egy valamire való bazilika nélkül. Így hát a budapestinél háromszor nagyobb bazilika, 250 méter mélyen, a föld alatt épült, melyet katonai és politikai foglyok építettek és ironikus módon közülük többen meghaltak a munka során. A főoltár mögött, 2020-ig volt Franco tábornok sírja. A bazilika látogatható, a kereszt karjaiba lifttel lehet felmenni, ahonnan a környék fenyveseire szépen rá lehet látni.
5.nap - Hazautazás
Szabadprogram. Madridi hosszú-hétvégéd utolsó napjához érkezel. Vasárnap két repülőjárat is indul Budapestre. Az egyik hajnalban, a másik késő este. Te döntöd el melyiket választod... ha az utóbbit, akkor a napot a főváros további felfedezésével töltheted, vagy ha szeretnéd a Királyi Palotát, a Real Madrid stadionját, vagy a Prado múzeumot megnézni, ma arra is lesz időd. Érdemes kedved szerint választanod, mert valószínűleg sajnos csak egy program fér bele, mivel a hatalmas épületek/múzeumok bejárása akár fél napot is simán igénybe vesznek.